Szigeti László akkori oktatásügyi államtitkár 2004 februárjában a Famíliának adott témával kapcsolatos nyilatkozatában elmondta: támogatná az ötletet, hogy az egyházi jellegű kollégiumok mellett kiépüljön a kollégiumi rendszer. „A felvidéki magyarság és általában az ország településszerkezete olyan, hogy nehéz egy egyházi intézményben annyi gyereket összehozni, hogy az intézmény működése kifizetődő legyen. Őszintén szólva a felvidéki magyar oktatásügy ezen a téren még gyerekcipőben jár. Vannak azonban olyan központjaink, például Komáromban, ahol a kollégiumi rendszer kiépítése elindulhat” – mondta anno Szigeti.

Szlovákiában korábban egy magyar egyházi kollégium működött Nyitrán. A református egyház közel ötven férőhelyes kollégiumát a magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával nyitotta meg. Itt egyetemisták és főiskolások kaptak szállást, célja az volt, hogy ne csak diákszálló, hanem tudományos és kulturális központ is legyen. Az intézmény létrehozásának kezdeményezője Gál Tibor, a nyitrai Konstantin Egyetem tanára volt, aki korábban a Famíliának elmondta: a kollégium önköltséges, tehát a diákok által befizetett összegből, valamint a Konstantin Egyetemtől kapott fejpénzből tartotta fenn magát. 

Decembertől eddig már több tízezer korona gyűlt össze, de a jegyek eladása egészen az év végéig fog tartani. A téglajegyekhez nemcsak az iskolában lehet hozzájutni, hanem a komáromi plébánián és az egyházi kegytárgyboltban is. Sőt, mivel más településekre is kiterjesztették az árusítást, már akár a bősi, a dunaszerdahelyi vagy a gútai plébánián is lehet vásárolni ezekből. A kollégium részére a február 21-én megrendezésre kerülő Budai Egyházközösségek Farsangi Bálján is gyűjteni fognak.
A téglajegyeken kívül azonban más módon is támogatják a kollégium befejezését, hisz több vállalkozó is felajánlotta segítségét. Így már biztosítottnak tűnik a villany beszerelése és a belső tér pucolása is. A bécsi Szent István Egylet, s rajta keresztül ausztriai magyar családok is jelezték segítő szándékukat.